Boldogság

Egy szó ami képes befolyásolni és meghatározni minket. Egy szó amely a lelkünket formálja. Számos módon meglelhető. De, hogy a létezése mennyire kézzel fogható az más tészta. Ha az életünket nézzük akkor nyomokban fellelhető a jelenléte ami még értékesebbé teszi. Elsősorban nem a hétköznapi boldogságra gondolok, mint például örülünk ha kisüt a napocska. Természetesen ezek is feldobják a mindennapjaink de ezek csak átmenetiek és sokan már ezeket is képtelenek értékelni. Ez nyilvánvalóan már a megszokáshoz kapcsolható hiszen ha hozzászokunk egy egyfajta értékrendhez már természetesnek vesszük. De ebbe most ne menjünk bele. Amire igazából célzok az a legbelső boldogság.  Nyilván a felszínen sokan próbálják magukat érzelmi analfabétának bemutatni amiről most szintén nem mennék bele. A boldogságot nem lehet szavakba foglalni. Valakik szerint ez egy cél az életbe, hogy egy utat végigjárva a jutalmunk a boldogság lesz. Szerintem ez egy baromság. Persze a napjainkat feldobhatják az apró örömök és véleményem szerint a teljes boldogság elérése is lehetetlen. Hiszen azzal a gondtalan életet kapnánk meg és egy idő után már a boldogság emésztene fel. De ez megint szubjektív. Amit kiakarok hozni, hogy a boldogság soha sem lesz állandó, csak egy pillanat ami tovaszáll. Sajnálkozhatunk ezen amíg akarunk de felesleges hiszen ezeket a pillanatokat kell értékelni. Furcsa dolog hiszen egyedül szinte elérhetetlennek tűnik. A boldogság igazi örömét az okozza amikor ezt van kivel megosztani. Ez okozza lényegében a dolog problémáját is hiszen így már a saját boldogság alapjai már nem is léteznek hanem a másik félre vagyunk támaszkodva. Nem gond ez sem, számomra inkább tényleg az a boldogság alapja ha másoknak segítünk elérni a lelki boldogságot. Persze nem mindenkinek hanem aki tényleg megérdemli az életben, hogy átélje a teljes örömöt és a tudat, hogy ezt általad sikerült elérnie számomra sokkal többet ér a saját jelentéktelen boldogságaimnál(ez kicsit paradoxon). Boldogság lehet amikor elérsz az életedben valami hatalmasat amit tényleg megbecsülnek de akkor is ott van, hogy nem tudod megköszönni eléggé azoknak akik mögötted álltak ennek elérésében. A kulcsa az egésznek, hogy értékelni kell a kapott örömöket hiszen ezek által fejlődünk. Ezzel nem azt mondom, hogy a boldogság az egyetlen jó ami velünk történhet. Hanem, hogy az elérésre néha csak törekedni kell nem jön magától. És szembe kell nézni azzal is, hogy rengeteg akadály kerülhet az utunkba amik után mindig talpra kell állni és emelt fővel folytatni. Nem kövezem meg azt sem aki ezt esetleg vallás által keresi de szerintem az egy téves út.

Összességében tényleg a környezetünk határozza meg a lelki boldogságunkat, hogy kikkel vagyunk körülvéve és ezáltal már másoktól függünk. Egyedül is elérhető de mint említettem ha már nincs kivel megosztani sokkal kevesebbet ér az egész. Tényleg egy filozófiailag körülírhatatlan dolog. A lényeg, hogy nem szabad sajnálni ha épp nem adatik meg vagy túl sokat remélünk tőle mivel ezek is megtörténhetnek.

Memes vagyis a mémek

Nos mi az az internetes mém? A pontos meghatározása "az internetes mém egy olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerűen terjed embertől emberig az interneten".
Hála az internetnek és a világ talán legnagyobb humoroldalának virágzik ez a műfaj. Gyakran magába szippant engem is és nem is veszem észre az idő múlását. A gondom az amikor jön egy új mém és túlzásba viszik. Félre értés ne essék az efféle milking, planking vagy faith hilling ezeket már tényleg túlzásnak érzem. De! Ez a gangnam style most tényleg kihúzta a gyufát! Szép és jó volt, mosolyogtam rajta egyet amikor még gyerekcipőben járt nyáron. Bevallom azt hittem, hogy egy vagy másfél hónap alatt levonul az egész mizéria. De nem hittem volna, hogy ennyire túlnő önmagán idővel. Mivel teljesen kontrollálhatatlan így eljut olyanokhoz is akikhez nem kellene és fogalmuk sincs a mémek világáról de menőnek érzik magukat ha egy ilyen hypenak bedőlnek. Ezzel sem lenne semmi probléma még de így öt hónap után még mindig ez folyik a csapból is. Már több mint irritáló. A mondás sajnos igaz "jóból is megárt a sok". Ennek a példának lehetünk most szemtanúi. Sőt mindezek felett még szemet is tudnák hunyni ha legalább az emberek fele utánanézett volna, hogy miféle paródia is ez, de nem. Ha a nézők kettő százaléka tudja akkor szerintem már sokat is mondtam. Itt részletesen megtalálható, hogy mi volt a célja és mi volt a célja. Szerintem van is értelme de a fanatikus tudatlan majmolása már tényleg az idegeimre megy. Mindezek mellett van jó oldala is hiszen hihetetlen mennyi ember fantáziáját képes megmozgatni és szórakoztatni. Sajnos még mindig úgy érzem, hogy kicsit az "elkorcsosodás" felé tartunk az ilyenekkel mert a népszerűségnek köszönhetően boldog boldogtalan elkészíti belőle a saját verzióját(vagy csak bevágja a videója alá). Csak be kell írni a youtube keresőbe és máris ezer meg ezer verziót találhatunk.


A végére pedig, hogy mikről szeretnék még írni. Folyamatba van egy napi/heti hírekkel foglalkozó és kifejtős poszt.