Az élet egy nagy körforgás. Dolgozol, hogy élhess és élsz, hogy dolgozhass. Ismét rászántam magam egy írásra de ennek azonban nem lesz központi témája és hosszú sem lesz de azért valami rendszerességet remélhetőleg sikerül csempésznem bele. Viszont most szakítok a sablonnal és kicsit személyesebb témákat is felhozok. Mindenki olyan magabiztosnak tűnik az életben és olyan mintha egyedül lennék aki viszont ennyire bizonytalan a sajátjában. Azt értem ezalatt, hogy az életem nem tudom merre tart, próbálok ugyan ezen változtatni de mégis úgy érzem csak sodródok a dolgokkal. Igaz most nem megy ez a lelkizős komoly dolog. A lényeg, hogy megy vagyok. Edzek rendszeresen és próbálok minél jobban kinézni. Erre van motivációm míg a tanulásra nincs. Igyekszem össze szedni magam kisebb nagyobb sikerrel. Eléggé elvagyok lustulva értem ez alatt azt, hogy nincs kedvem sehova menni és nehezen kezdek új dolgokba. Viszont ami pozitívum, hogy mióta egyedülálló lettem sokkal többet fejlődött a jellemem és a személyiségem. Sokkal több mindenre is van időm. Még mindig szeretek képbe lenni a világról és még mindig sokat olvasok. A kimaradt dolgaimat pedig igyekszem pótolgatni. Épp őszi szünet van tehát ráérek lustulni. Ha épp nem megyek sehova kicsit el igénytelenedek olyan dolgokkal mint, hogy nincs kedvem borotválkozni. Tervezem majd, hogy olyan bejegyzést is írok amit külön az azon a napon vagy héten olvasott híreket emelem ki.
A következő bejegyzésemben azt hiszem kifejtem a mémeket.
